Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem életéhez.

2008.03.05

 

 

 

Kép

 

 A fejedelem és Erdély életében egy újabb szakasz kezdete a törökellenes Keresztény Liga -ba való belépés. Mi több, igen veszélyekkel teli Mihaly, havasalföldi vajdával kötött szövetség. Számos későbben író, ezen igen nagy ballépést kizárólag a fejedelem negatív tulajdonságai következményének és kizárólagos szerzőjének tartja.  Az adatok ellen - ben azt tudatják, hogy a fiatal fejedelem addig sohasem volt olyan önálló döntések birtokában, amivel egymaga háborút mert volna indítani a török szultán vagy a német-római császár ellen. Igy a hasonló gondolatok kitervelése sem állhatott érdekében. Annál jobban anyai nagybáttyának, Bocskay Istvánnak. Megtudhatjuk, hogy a császári udvarban nevelkedett Bocskai, annak pompájától és fényétől elkápráztatva a török kiűzésébe veti gondolatait. A már gyermekkorában árvánmaradt Báthory Zsigmond bizva nagybáttyában, végül is enged Bocskai akaratának.

 Báthory Zsigmond Erdély fejedelmének teljes uralkodását a törökellenesség és az abból fakadó megannyi rossz határozza meg. Nélküle nem lett volna ellenségeinek annyi sok kimutatható rossz, amit jelleméhez és uralkodásához köthettek volna. De nem lett volna az a néhány sikeres törökellenes hadjárat sem, amely mégis csak valami, a magyarok országát feldaraboló török ellenséggel szemben. A legtöbbet mégis az akkori Valachia román vajdaság uralkodója, Mihai Viteazul (Vitéz Mihály, Palatinus) köszönhet az erdélyi törökellenes politikának, jóllehet erre rámegy az élete, de olyan hírnevet szerezhetett, ami a román történelemben az első két legnagyobb uralkodó közé emeli. Sajnos ennek elismerése messze elmarad a román történelemírásban, sőt, némely írásokban egyenesen Báthory Zsigmond az aki a nagyobb dicsőségtől megfossza, egyengetve aval a végzetéhez vezető úton. A fejdelem uralkodását bemutató írások tehát nem mellőzhetik a törökellenes politikából kialakult kapcsolatokat Erdély és Valchia (Tara Romaneasca -modern megnevezésben), illetve ezek vezetői között.Sőt, a reális valóság bemutatásához elengedhetetlen.

 A Báthory Zsigmond valósághű bemutatásához elengedhetetlen át nem értékelni a korabeli, vagy azon korszakhoz fűződő írások, felekezetieskedő szemszögből íródott kronikák átértékelését. Nemlehet nem észrevenni ugyanis a többnyire protestáns írók pártosságát, ami ha papíron már nem is létezik, de a valóságban mindennapjait éli, itt-ott. 

                                              Havasalföld megsegítése 1594. évben.

  "Mihai vajda úr a Portáról török agával és zászlóval jött Havasalföldre, és ( 1593 ) augusztus 29 -én Bukarestben trónra ült . Cárigrádban ekkor Murád szultán uralkodott. Erdélyben Báthory Zsigmond volt a fejedelem, Moldvában pedig Aron vajda ül a tronon. Abban az időben a törökök igen nagy adóval terhelték Havasalföldet, és rengeteg nyomorúságot okoztak, minek következtében az országnak már nem volt miből fizetnie, hogy az ellenség torkából kiszabaduljon".  -

  " Számba vette tehát Mihai vajda, hogyan kaphatna segítséget máshonnan is, s kulcsárját, Radu Buzescut azon nyomban követségbe küldte Báthory Zsigmond erdélyi fejedelemhez, hogy lépjen szövetségre vele, s küldjön segélyhadat, hogy megharcolhasson a törökkel ". -

 " Báthory Zsigmond fejedelem pedig szintén tanácsot tartott Erdély uraival és nemesseivel, s egyességet kötöttek Mihai vajdával, hogy egymástól örökre elválaszthatatlanok lesznek.

 Amikor tehát 7102. (1594) november 10-ét írtak, Báthory Zsigmond fejedelem nagyszámú hadat gyűjtött össze, melyet Horváth Mihály és Bükkösi István kapitányok vezetésével Bukarestbe küld Mihai vajdához, s ahány törököt csak Bukarestben találtak, november 15-én az utolsó szálig levágták ".  ( Buzescu-krónika. Pompiliu Teodor válogatásából. Fordította:Varró János. Dacia Könyvkiadó).

  A Buzescu kronika előadásánál természetesen jóval bonyolultabbak az állapotok. Sem Zsigmond fejedelem, sem Bocskay István csak úgy nem szökik neki a töröknek Mihai vajda kedvéért, arra komolyabb háttér kell, úgy politikailag mint katonailag és gazdaságilag. Mindazt a bécsi császári udvar segítségében vélték látni és megtalálni. Hogy milyen sikerrel, és az adott szó betartásával, azt a következő évek eseményei mutatják ki.

 Havasalföld adóterheiről tudni kell, hogy Mihai vajda nem kevés adósággal érkezhetett székvárossába, hitelezői (camatarii) többnyire uzsorások lehettek, akiket rövid idő alatt -hiszen csak néhány hónapja uralkodott ,- szorongatták igéretei alapján. Mihai vajdának nem volt miből kielégitse a hitelezőket, szabad útat engedett azoknak, gyűjtsék ők össze az országban az adókat. A begyűjtött értékeket Mihai vajdához hordták, a vajda pedig belátása szerint osztani kezdte azt a hitelezői között. Csakhogy Mihai túlértékelte a kincseket, ő szabta meg egy-egy ékszer értékét, a hitelezők meg elégedetlenek voltak. És ekkor lépet működésbe a törökellenes hadi gépezet, a török elleni harc. Bizony nem sok hitelező vihette el kapott aranyát. Talán egy sem, amint kiolvashatjuk azt a Buzescu-kronika közölt részletéből.  A török szultán meg nagyot ordított haragjában cárigrádi (Isztanbul) palotájában. 

 Jó lesz erre emlékezni, mert ezen történet, és a következő hasonló fejlemények, vezetnek el végülis az 1599 - es őszi eseményekhez.

 A fennebb leírtakhoz tartozik még, hogy bizony, Havasalföld ( korabali dokumentumokban Valachia) teljes kifosztása sem lett volna elég az adóságok megfizetésére. Mihai további uralkodását tehát a pénztelen szegénység jellemzi, amin legtöbbször úgy próbál segíteni, hogy törökellenes harcaiban váratlan, meglepetésszerű portyákat szervez dél -dunai török  területekre, legtöbbször sikeresen.

 A törökellenes fellépés, valamint az erdélyi fejedelem és Mihai vajda között kialakult kapcsolat, megkivánta a szövetség újraértelmezését, újbóli megerősítését. Minderre 1595 májús 20 -án kerül sor Gyulafehérváron. Érdekes módon ezen nincsen jelen Mihai vajda, önmaga helyett bojárokat, és magasrangú papi személyiségeket küld a tárgyalásokra. A megállapodás létre jön, latin nyelven írásba foglalják. Abban kiemelhető részlet lehet, hogy Mihái vajda ellenébe, a Havasalföldi úralkodói réteg, mint a bojárság és a főpapság, nagyobb jógokat nyert, illetve , Havasalföld az Erdélyi Fejedelemség jóghatósága alá kerül s így, főleg a külpolitikai dolgok, a mindenkori erdélyi fejedelem jógkörébe tartozik, Mihai vajda e téren nem rendelkezhet önállóan. 

 Mihai vajda soha nem ismeri el magára nézve érvényesnek az 1595 évi megállapodást. Hogy mennyire tudatja ezt erdélyi szövetségesével, nem tudni, de levelezéséből és külőnböző követek fogadási beszédeiből megállapítható. Minden bizonnyal megjátsza azért a hűséges alatvalót, hiszen a török megtorlás veszélye bármikor bekövetkezhet, a hírszerzők szerint is. Útban van Sinán pasa seregével és egy újabb vajdával Havasalföld trónjára. A szóbanforgó év többnyire ezen harcok jegyében telik el. Nagyobb ütközet Calugareni -nél, győzelemmel is, a túlerő elől mégis visszavonulás, hogy októberben a megérkező erdélyi sereg Báthory Zsigmond fejedelem vezetésével, és a hozzá csatlakozó Moldvai vajdával, elkezdődjőn Havasalföld felszabadítása.

 Érdekesség kedvéért is érdemes néhány részletet közölni a már említett Buzescu-krónika oldalairól, a Calugareni csatáról:  "Azon időben Murád török császár is meghalt, s a trónt Mehemed szultán foglalta el, aki császárságra jutván nem tűrhetett el ekkora szégyent, mivel azt gondolta, hogy ő majd ügyesebben intézi dolgát. Azért hát még ugyanazon évben kiválasztott egy pasát, Szinán nevezetűt sok más pasával és megszámlálhatatlan törökséggel együtt, s Mihai vajda ellen küldte őket. És eljöttek égészen a Ruszcsuknál lévő Duna-hídig, és a Dunán hidat építettek Giurgiu magasságában."

 "Amikor Mihai vajda ezt megtudta, maga is összegyűjtötte összes hadait, hogy az ellenség ellen vonuljon, és üzenetet küldott Stefan vajdának, Moldva uralkodójának, hogy hadaival jöjjön segítségül. Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem pedig követet küldött Rudolfhoz, a keresztények császárához, hogy adja hozzá feleségül egyik húgát. Báthori Zsigmond fejedelem Mihai vajdához is követet küldött, hogy menjen el ő is a lakodalomra, mivel nem tudta, hogy a törökök elindultak Havasalföld ellen."

 "Látva a tengersok ellenséget, akik oly vadul támadtak a kereszténységre, Mihai vajda néhány bojárt küldött Bátori Zsigmondhoz drága nászajándékokkal, mégpedig Stroe Buzascut és Radu Calofirescut. És miután Mihai vajda jó kivánságait az ajándékokkal együtt átadták, azt a hírt is közölték Báthori Zsigmonddal, hogy a törökök a császárság minden erőivel a Dunához érkeztek, s hídveréshez fogtak, hogy a keresztényeket megtámadják. Báthori Zsigmond fejedelem pedig azon nyomban üzenetet küldött szét egész Erdélyországban, és összegyűjtötte minden hadait. És a keresztény császárhoz is követet küldött, aki segédhadakat indított hozzá, hogy a töröknek ellen tudjon állni. Mielőtt azonban Báthori Zsigmond fejedelem segítsége megérkezett volna, a török ellenség nagy igyekezettel átkelt a Dunán, és hozzálátott a rabláshoz és pusztításhoz, hogy egész Havasalföld lángban állt. A törökök táborukat az Ilfov vidékén lévő Calugareni falu mellé helyezték. Mikor pedig Mihai vajda látta, hogy a segítség késik, összegyűjtötte, amennyi hada csak volt, és a Neajlov gázlójánál, a Calugareni híd mellet, nagy sietve megütközött a törökökkel. És hatalmas küzdelem keletkezett, amely augusztus 13 -án, szerdai napon, reggeltől estig tartott. E csatában oly sok vér ömlött, hogy a víz vérrel vegyesen folyt."

 Mihai vajda bátorsága a Calugareni csatában kétségtelen amennyiben azt Király Albert is megemlíti Báthory Zsigmond fejedelemhez 1595 augusztus 24 -én, Copeceniből, német nyelven írt levelében. A Buzascu-kronika írói (Buzascu testvérek) elhalgatják viszont Király Albert, és csapatának, jelentős részvételét. De hát nem a megsegítők, hanem saját személyük és vajdájuk hőstetteinek a megírása a fő cél. De ragadjunk ki Király Albert levelének román fordításából egy részt ( A magyarra való átfordítás tőlem ered, így  nem hiteles, a mondanivalóra helyeztem a hangsúlyt ).

  "Hogyha felséged hada itten lett volna, akkor bizony nagyon súlyos csata lett volna. Megfutamítottuk volna az egész török sereget, és nagyobbrészt meg is semmisítettük volna; egy emberemlékezet óta soha nem látott győzelmet arattunk volna a halálos ellenség ellen. Így is nagy veszteségeket szenvedtek el, mig mi úraltuk a csatamezőt ; jelentős számú török esett el a harcban, míg a mieinkből kevesen, többen sebesültek, lóvakból voltak nagy veszteségeink, melyekből egy részüket elvesztettük, más részük megsérült ".

 

 

 (folytatás folyamatban)

 

                   A "három román ország" egyesítése Mihai Viteazul által.

 

 

                                            Mihai Viteazul szobra Kolozsváron.

 

  Miháj havasalföldi vajda sellembeki győzelme 1599 oktúberében és moldvai sikeres hadjárata 1600 tavaszán, arra készteti a hálás utókor román történészeit, hogy a 18. század elei román nemzeti ébredés nyujtotta hazafias érzelmektől áthatva, és immár a modern történelemírásban, Mihai vajda első országegyesítését véljék meglátni.  E téren is tehát megszületett az a törvényszerű múlt ábrázolás még egy darabkája, ami elengedhetetlenül szükséges egy kontinuitásban élő nép nagyságához.  Ugyanakkor, Valachia vajdáját is ez teszi elsőbben is hallhatatlanná a román történelemben minden törökkel vívott harcai mellett is. Egyesítette, a történelem fojamán először, a három román fejedelemséget: Havasalföldet, Moldovát és Erdélyt. Ő az a nagy hazafi, aki felismerte a szétszabdalt román nép, hódítók álltal elnyomott sanyarú helyzetét és élete árán is kész volt azt úgy módosítani, hogy azt lerázzák és megalkossák a románok független államát.   

 

wtorokvilag.jpg

                                        Magyarország Mihai vajda idején. A zöldel jelölt rész az Erdély Fejedelemség.

 Mihái vajda ilyenszerű, nemzeti érzelmeken alapuló hazafiassága természetesen megkérdőjelezhető. Először is Mihai semmi román érzelemmel nem birhatott, akkor amikor a román népi fogalom még ismeretlen volt. Másodszor, az akkori uralkodók terület és nem etnikai határok között uralkodtak. Harmadszor, soha nem hangzott el olyan Mihai szájából, hogy etnikai alapon formálna jógot Erdély területére. Sőt. Ha figyelembe vesszük Mihai azon képzelgéseit, amely szerint lakosságcserét hajtana végre Havasalföld és Erdély népessége között, látható, hogy Erdély népességét nem is tartotta románnak. Az egész alapja az volt gondolatainak, hogy ne legyen határos a Török Birodalommal, amelytől a Duna folyó választotta el.

 Hogy mit akart és mit nem egyesíteni Mihai vajda azt élete áttekintése is elmondhatja. Uralkodásában teljes a politikai káosz, tudatában van igen ingatag és gyenge katonai erejével, országa és kincstára szegénységével, avval hogy uralkodását a töröknek köszönheti, és mégis vállalja a törökellenességet (jóllehet azt többször föladja, majd újból vállalja). Mihai igen ravasz ember s ha Erdélyhez fűződő kapcsolatait e szemszögből igyekszünk átgondolni, felmerülhet a gyanú, hogy a "törökellenes ligába" nem pusztán Báthoryék szavára állt be, de külön egyesség köthette őt a Német Római Császárság uralkodóihoz, pénz és haderő reményében. Ez annál is inkább elgondolkoztató, mivel Erdély fejedelmével, Báthory Zsigmonddal, minden szövetség és barátság ellenére is igen barátságtalannak mutatkozott. 

 Nyilvánosságra hozott, eredeti dokumentumokból volt lehetőségem a Mihai vajda uralkodását tanulmányozni. ( Mihai Viteazul in Constiinta Europeana. Amit magyarul úgy tudnék lefordítani, hogy: Mihai Viteazul az európai emlékezetben.) Jóllehet a román kiadásban megjelent többkötetes könyv, véleményem szerint, igen részrehajló, a román nemzeti történelemírás a Ceausescu era útmutatásait követi és bár a cél Mihai viteázul bemutatása, elengedhetetlen más dokumentumokat is megjelentetni benne, azonban nagy nagy hiányossága, hogy teljesen, vagy csaknem teljesen, mellőzi az erdélyi fejedelemmel fennállt kapcsolatokat. Megtudni ellenben azt, egy némileg elégé elterjedt  vélemény hangosztatásában, hogy Mihai vajda tulajdonképpen egy jól szervezett és időzitett Erdély elleni támadásban mégis csak menekült országából, hátrahagyva azt a törököknek. Még moldova Jeremia nevű vajdája is evvel vádolja Mihait leveleiben. Amikor pedig a sellembergi csata krónikása a bezuduló havasalföldi seregeket említi, hogy akkora szekeres ármádia érkezett a brassói síkságra, szekerestől és házi felszerelésekkel, mintha az egész vajdaság igyekezne betelepülni. 

  Ezen írás lényege természetesen az, hogy tényleg efutott-e Mihai a török veszély elől, hátrahagyva Havasalföld ( Valachia) országát. Ha úgy történt volna, akkor már az cáfolná a "három román ország" hangoztatott egyesítését. Tény, hogy hadi sikerei álltal Mihai vajda megfordult úgy Erdélyben mind Moldvában, útóbbiban csak keveset tartózkodott tekintettel a lengyel veszélyre, amikor pedig visszaérkezett Erdélybe ottani hatalma meggyengült és kezdetét veszi a vajda kiűzése a fejedelemségből. Az végülis 1600 őszén sikerül, innen pedig Mihai sorsa, vagy útja követhető heteken át és abban nem történik meg a havasalföldi fejedelmi székbe való visszaülás. Többnyire a Teleajen-folyó körüli hegyek védelmét keresve a maradék csapata is felmorzsolódik és nem csak a Moldva felől támadó lengyel csapatok jóvoltából. Úgyan ha három ország úralkodója volt Mihai, mi történt a Havasalföldi, vagyis a Bukaresti uralkodó székével ? Úgy tünik, azt elhagyva el is veszítette, oda már soha többé nem tér vissza, Moldvában egy sikeres betörést hajtott végre, az állítólag hátrahagyott védők hamar feladják pozicÍójukat, Erdélyben pedig egy évet sem tölt. Minden arra utal tehát, hogy Mihai Viteazul soha nem egyesítette egybe a három említett tájegységet, vajdaságokat, fejedelemséget. Álljon itt egy igyen érdekes dokumentum a már említett történelmi munkákból:

 Tartalomra utalás román nyelven:

 " 123.  ( 1599 decembrie 24, Turda )  Scrisoarea lui Walentin Walawski, comandat al cazacilor aflati in slujba lui Mihai Viteazul, catre  A.Taranowski, despre evenimentele carora Mihai a trebuit sa le faca fata si despre actiunile din Transilvania la care a participat el."

 Magyarul: Mihai Viteazul szolgálatában álló Walentin Walawski, kozákok kapitányának levele A. Taranowski-hoz, azon eseményekről melyel Mihai szembetalálta magát és az Erdélyi csatározásokról amelyekben  részt vett ő is.

  Walawski levele megtalálható közlésben lengyel és román nyelven a többkötetes MIHAI  VITEAZUL in CONSTIINTA EUROPEANA , 1.köt, 325 - 331 oldalon. Megjelentetés 1982, Editura Academiei Republicii Socialiste Romania, Bucuresti.

  Walentin Walawski értékes leírást közöl a Havasalföldi-, Mihai körüli-, Erdély elfoglalásáró zajló történtekről.

   A levél megemlíti a törökök hidverését a Dunán és, hogy emiatt egész juniusban nyeregben voltak, egész nyáron táborban a Buzau patak mentén. Hogy Moldova felől lengyel segítséggel támadás készül, ,hogy Báthory András Kolozsváron diétát tart, ahol Mihai sorsáról döntenek.. Érkezik a hír a törökök Dunán való átkeléséről. Látva, hogy minden oldalról ellenség veszi körül a lengyel kapitányokkal elhatározza csapatainak a hegyen ( Kárpátok) túlra való áthelyezését. Hogy megérkeznek Brassóhoz amelyet elfoglalnak, a székelyek "nagy seregét" magamellé állitja Mihály megigérve, hogy visszaadja elvett szabadságukat.

  A levél egyik érdekes pontja a Mihai és Malaspina pápai nunciús egy beszédrészletének lejegyzése, ahol Mihai maga jelenti ki Malaspinának, hogy elvesztette országát: " Pe tine te-a trimis sfintul parinte sa te ingrijesti de treburile duhovnicesti, iar nu de cele vitejesti si te sfatuiesc sa-mi parasesti tabara fara ragaz, de nu, vei fi pazit de 200 pedestri, pina ce ma voi rafui cu tara aceasta, deoarece pe a mea mi-am pierdut-o."

  Magyarul arról van szó benne, hogy a Mihait szándékáról lebeszélni igyekvő Malaszpinat fenyegetések között felszólítja táborának azonnali elhagyására " mert ha nem, 200 katonával foglak öriztetni addig amig leszámolok evvel az országgal, mert az enyémet már elvesztettem."  Vagyis Havasalföldet, Valachia-t.

   

    Egy másik fontos adat a sorozat 2.kötetében található, 220 - 226 old.  Kara Celebi Zade (Abdul Aziz Efendi) Ravdat ül-ebrar című munkájában. Itten meg kell említeni, hogy a Közölt rövid szövegben K.Celebi Zade Hafiz Ahmed pasa legyőzését emliti mint okot Mihai megtámadásának okaként. 1598. szeptember 1 - október 2 között ugyanis Mihai csellel megtámadja a vidini Hafiz Ahmed pasát, székhelyét lerombolja és felgyújtja majd a dunától délre is hatalmas pusztítást visz véghez.

 Idézet: " ... Dupa infringerea lui Hafiz Ahmed pasa, Guzeldje Mahmud pasa devenind conducatorul ostii islamice, acesta a condus inpotriva lui Mihai oastea de lupta si de macel. Devastind tinuturile Valahiei si pricinuind raialei diferite pagube, el le-a adus intr-o stare de desperare.

 Mihai, capatenia ostii ghiaura si ratacite, simtind ca raiaua vrea sa puna mina pe el, s-a obligat sa trimita, marit de doua ori, haraciul pe care promisese sa-l plateasca an de an. Totodata, el a recurs la indurare lui Mahmud pasa, rugindu-l ca voievodatul sa-i fie daruit lui sau fiului sau, (hónap) rebi II.  (Rebi II 1008 = 18 octombrie - 16 noiembrie 1599)."

 Magyarul :  Hafiz Ahmed pasa veresége után, Guzeldje Mahmud pasa lett az islám csapatok vezetője, aki Mihai ellen vezette megsemmisítő harci seregét. Elárasztva Valachia tájait a kétségbeesésig sok kárt téve bennük.

 Mihai, a gyaur csapat eltévelyedett kapitánya, érezve, hogy a pasa kezet akar tenni rá, a megállapodott évenkénti adó kétszeressének megfizetését igérte. Ugyanakkor megbocsájtásért folyamodott kérve, hogy a vajdaságot neki vagy fiának ajándékozzák. (hónap) Rebi II.1008 = október 18 - november 16. 1599.

  K. Celebi Zade, amint látni, ezen tudosításával megerősíti Walawsji levelének tartalmát. Az említett sorozatban még, minden gondos válogatás ellenére is, fellelni több olyan adatot amelyek Mihai vajda Havasalföldről való menekülését említi.  Mihai ugyanakkor Erdély szerencsés elfoglalása következtében, két legyet ütött egy csapásra -ahogy mondani szokás- , megszabadult pillanatnyilag a töröktől és pénzhez jutott az erdélyi kincstár kirablásával, ami Walawski szerint 24 szekérnyi kincs (!), tehát kifizethette zsoldos katonáit.

 

Kép

                                          Baba Novac szobra Kolozsváron.

 

                                                  .........................................................

 

 

Kép

 

A mappában található képek előnézete Róvásírás - Térképek - Személyiségek

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Drunk Blood Pressure - Jingoistic Sentiment

(ASuptAlbubmitS, 2018.10.12 01:26)

Pression arterielle est comment poupe votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur determination pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque culture votre determination bat, il pompe le sang par de vos arteres a la prendre facilement de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/prix-cialis-en-pharmacie-moselle/

What causes superior blood twist someone's arm

(ASuptAlbubmitS, 2018.09.27 16:23)

Poids est comment calleux votre sang pousse contre les parois de vos arteres lorsque votre coeur essence pompe le sang. Arteres sont les tubes qui transportent prendre offre sang loin de votre coeur. Chaque culture votre moelle bat, il pompe le sang a tous egards vos arteres a la flanerie de votre corps.
https://www.cialispascherfr24.com/achat-cialis-en-belgique/